Állat a munkahelyen?

A posztot eredetileg Gouranga ihlette, a bükfürdői Caramell Hotel szerencsehozó fekete macskája, akivel a hétvégén találkoztunk, de ahogy szaporodtak a sorok, jöttem rá, hogy hetek óta ez a téma jön szembe velem mindehol. Szóval, gondolkodjunk el azon, hogy jó-e, ha állatot tartunk egy munkahelyen, illetve hasznos-e, ha a munkahelyünk megengedi, hogy bevigyük oda a háziállatunkat?

Jó. Oké, ez gyorsan megvolt, ilyen egy korszerű blogbejegyzés, az igazi kommentfüggőnek ez is elég, a többiek kedvéért azért nézzük a részleteket!

Aki ismeri a macskákat, az tisztában van vele, hogy Gouranga, akinek több törzshelye, és nemcsak saját tálkája, hanem személyes blogja, valamint turnusonként megújuló rajongótábora van (jól tűri a szelfizést!), nyilván úgy gondolja: ő a szálloda igazgatója – és kár is volna erőlködni, hogy bebizonyítsuk az ellenkezőjét. Egyszerűen jó fej, és aki nem szereti a macskákat, tapasztalataim szerint általában azt irigyli tőlük, hogy ők aztán nem szégyellik élvezni az életet. Míg másoknak megmagyarázhatatlan jó kedvük lesz, ha rájuk néznek. (Persze tanulmányok szólnak arról, hogy a háziállatok milyen kiváló stresszoldók.)

Stresszoldó feladatot lát(na) el dr. Varga Károly gyerekorvos kutyája, Rex is, akit szülői feljelentésre az ÁNTSZ kitiltott a rendelőből. Ez még egy régi világ csökevénye (újjáéledése?), a feljelentgetős, irigykedős megoldás, hazai, hozott anyagból, a munka legyen szenvedés másnak is, és ha nem az, majd én teszek róla, de szerencsére még aznap olvasom az interjút fehér Gyulával, a Ustream, egy magyar startup alapítójával, aki szerint „ha (egy munkahelyre) be lehet hozni kutyát is, akkor jobban érzi magát a gazda, ha nem kell az otthon hagyott eb miatt stresszelnie”. Ez meg a Szilícium-völgyből egy vélemény. Másik évszázad. Másik kontinens. Másik bolygó?

Bár nem a Szilícium-völgyben működött az egyik előző munkahelyem, azért ott is el volt különítve egy kis sarok Rhondának, a munkehelyi stresszoldó cicának. Volt vele gond. Nem arra gondolok, amikor éjszaka be kellett menni a munkahelyre, mert rafináltan elbújt valamelyik bútor mögé, és megszólalt a riasztó, amikor egy kis harapnivaló után nézett. Vagy hogy előfordultunk párszor az állatorvosnál, mert vagány, igazi kinti macska volt alapvetően, aki csak a kedvenc fekvőhelye és a mindig tele tányérja miatt látogatott el hozzánk. (Blogot nem csináltunk neki...) A környékbeliek nem mind tolerálták, hogy egy macskának jó dolga van. A legnagyobb gondot viszont azzal okozta, amikor néhány hete végleg elaludt, mert azóta jóval több a stressz, és ott az a sok hoppon maradt rajongó is...